1. Mit ivott Mátyás király?

2. Hol itta amit ivott?

3. Kivel itta?

4. Ivott-e, ha az anyja, Szilágyi Erzsébet is jelen volt?

Pontosan 576 éve, 1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás, ez alkalomból tekintsük át hogyan fejlődött uralkodása alatt a borkészítés.

Az Árpád-korban a balatoni, később a soproni és a szerémségi (a Duna és Száva folyó közti terület, egykor a Magyar Királyság, ma Horvátország és Szerbia része) borok voltak népszerűek.

Mátyás király idején pedig a budai borok jöttek divatba. A hegyaljai borok sikere csupán a XVI. században kezdődött. Királyunk a budai és a szerémségi borok mellett a somlóit kedvelte legjobban, s állítólag a somlai borral lelkesítette Bécs városát ostromló Fekete Seregét.

Az udvarban a pompa és bor összetartozott. Mátyás visegrádi palotájában a nagy ünnepek alatt fehér és vörösbor folyt a kútból. De a bor nem csak kedvenc italnak, hanem a gyógyfüves változata gyógyszernek is számított, így a kolostorokban és kórházakban is mindig tartottak bort.

Mátyás idejében Buda környéke is szőlőtermelő vidéknek számított A XV. században még túlnyomórészt fehér borokat termeltek, melyeket többre becsültek a vörösboroknál. Mátyás nagy pincével, óriási borválasztékkal büszkélkedhetett. “Módjával Mátyás is kedvelte a bort” – írták róla, bár Seybold bajor vendég naplójában feljegyezte, hogy a király csak anyja távozása után nyúlt a boroskupához.

A budaszentlőrinci pálosok évkönyve jegyezte fel, hogy a nyéki vadászkastélyából Budaszentlőrincre sűrűn átruccanó Mátyás a főkolostor perjelével olykor „lelkét üdíteni a kolostor pincéjét is felkereste.”

Budaszentlőrinc a mai Budapest II. Kerületében található terület, a Pálos kolostor romok a Budakeszi út 91. számhoz közel találhatók, ma is népszerű kirándulóhely.

Mátyás krónikáiban azt olvashatjuk, hogy Nagy Lajos főleg Itáliából, Campania (Nápoly környéke) tartományból hozatta kék szőlőjét, Mátyás király viszont már Franciaországból, Champagneből és Burgundiából hozatott szőlővesszőket, amelyek a Budai hegységben és Eger környékén terjedtek el. Valószínűleg ebben a korban jelent meg a Kadarka is azoknak a délvidéki, szerb menekülőknek a közvetítésével, akik a Balkánon mindinkább előnyomuló törökök elől húzódtak Magyarországra.

Mátyás király a hazai piac védelmében 1458-ban tiltást rendelt el az idegen borok behozatalára. Segítette a szerémségi borok Lengyelországba való kivitelét, mivel akkoriban a lengyelek voltak a legfontosabb vevői a magyar bornak. Ugyancsak az ő uralkodásának idejére tehető az Oroszországgal kialakult kereskedelmi kapcsolat, amelyben, lengyel közvetítéssel borért prémet szállítottak Magyarországra.

Köszönjük a borhoz kapcsolódó jótéteményeidet is, Király Urunk!